Ipari formatervezés vagy Design Culture

Ipari formatervezés vagy Design Culture
február 26, 2017 admin

DesignDesign tervezésben nagyjából a 80-as évektől beszélhetünk arról a kettéágazódásról ami a mai napig kitart. A posztmodern bútorokat létrehozó Memphis Movement ami  Ettore Sottsass nevéhez fűződik.

Az egyik út az úgynevezett “Industrial Design”, magyarul talán klasszikus formatervezés maradt, ami megtartotta a racionális tervezői attitűdöt, tehát a tömeggyártásra koncentrálva, ipari technológiákat figyelembe véve, a gyártás és piac marketing központú kapcsolatában üzleti alapokon fejlesztett termékekkel.

Miközben a ‘Memphis’ irányzat a postmodern kritikussággal, a tömegtermelés szabályaitól felszabadulva hozott létre egy új tervezői kultúrát. A tömegtermelés a tömegstatisztikák és felhasználóelemzések csökkentik az újdonság keresésre való hajlamot az innováció gátjává válnak. A ‘Design Culture‘ az a kulturális igényekre koncentrál, új tervezői elképzelések felhasználásával igyekszik a társadalomba illeszkedni. Felismeri, hogy az emberi igények széleskörűek. Minden esetre ez az új tervezői kultúra inkább kísérletező mint provokatív hangnemet vett fel teret engedve az új ötleteknek.

[image_with_text image=’ht[image_with_text image=’http://cadmakes.com/wp-content/uploads/2017/02/From-the-Design-Museum-Memphis-Milano-exhibition-II.jpg’ title=’Memphis Milánói kiállítása’ title_color=’#000000′ title_tag=”]

A Milánói Memphis kiállítóterem

[/image_with_text]

A professzionális ipari tervezés a piacra reagál, és ez intellektuálisan meghatározza.  Design culture a felelősségtudatos, kísérletező és párbeszéd alapú tervezést részesíti előnyben így kevésbé zárja magát piaci korlátok közé.  Ez a két tervezői attitűd egymással átfedésben létezik, egymás mellett haladva fejlődött az elmúlt 50 évben. Tervezőként hasznos is az átjárás és átjárhatóság a kettő között. Az ipari tervezésnek szüksége van a design kultúra eredményeire, az elképzelések tapasztalatokat sokszor jól beépíthetőek az ipari gyártásba is. Ezt belátva  a ‘Design Culture’ hozzáállásnak az utóbbi 15 évben egyre több intézmény teret nyitott, és megerősödött az intézményi háttérrel támogatott kutatások száma.

A Milánói Design Museum külön egységet szentel a Memphis mozgalomnak: https://designmuseum.org/memphis

[image_with_text image=’http://cadmakes.com/wp-content/uploads/2017/02/Arbor-Jewelry-Stand.jpg’ title=’Wax Removal’ title_color=’#000000′ title_tag=”]

Buy Liberon Wax and Polish Remover for Furniture and Floors

[/image_with_text]

Az intézményi háttérre szükség van, hogy professzionális, kulturális és edukációt hátteret adjon mindkét területen felmerülő diskurzusokra. Így van lehetőség a kutatásra, kísérletezésre. Az utóbbi időben nagyon megerősödött az átfedés a ‘Craft’ és a ‘Design‘ területeken. Itt minden esetben egyedi tárgy készítés zajlik, elsősorban az anyagkísérletekre, az készítés eljárási gyakorlataira koncentrálódik a figyelem, a tömeggyártás nem szempont. Az új tömegek által használt fogalmak mint a DIY, Craft pont az egyedi tárgykészítést erősítik, a globalizáció befolyással bír a tárgykészítésre.

Az úgynevezett ‘Design Thinking‘ is egy olyan új stratégia ami egyre nagyobb teret kap, emiatt a tömeggyártás is elkezdte felhasználni egyben megakadályozva vagy nehezítve a fejlődését. Meghatározó különbséget jelent egy megfelelő tárgy készítése, vagy egy innovatív termék, szerviz és üzleti modell készítése között.

 

Mindkét tervezői attitűd rendelkezik a maga gyengeségeivel. Az ipari racionális tervezés racionális választ ad a piac problémáira, kevés teret engedve az innovációnak. A design culture tervezés gyakran nem új tárgyakat, hanem új tárgyhoz való kultúrát, hozzáállást javasol. Egy új szemlélet felé mozdít tárgyakon keresztül. Tervezői hozzáállás kérdése, hogy a saját kultúránk kérdéseire is reagáljunk, tágítsuk fejlesszük az emberek látásmódját, új szemszögből világítsuk meg a környezetünket. Vannak területek ahol erre nagyobb szükség van, mint például a disability, a környezetszennyezés, a kisebbségek integrációja stb.  A tervezői kultúrának szüksége van a piactól való időszakos elszakadásra, hogy ezekkel a kérdésekkel érdemben foglalkozzon, ezt segítik a támogató intézmények, pályázatok.

Hogy mitől lehet sikeres egy ‘Discursive Design‘?

Segít ha egy alternatív valóságot hoz létre, ami szorosan kapcsolódik azzal a világgal amiben élünk és működünk. Tovább kell lépnie a jelenlegi mindennapos  tömegfelhasználás kérdésein, az ismeretlent kell feltárnia. Kérdést kell felvetnie inkább mint kijelentéseket, megállapításokat, hogy a használó a hétköznapi ember számára nem egy státuszt tárgy. Szinte mint a művészet, arra késztet újra és újra megnézzük és kérdésekkel forduljunk a körülöttünk levő világ felé. Nem feltétlen szükséges magyarázó vagy vitatkozó hangneműnek lenni, előfordul hogy inkább egyfajta érzést közvetítő piacon ritkán megjelenő hangulatot mutat meg.  Néha lehetőséget teremtve az amúgy kényelmetlen elfedett témákról való beszélgetésnek.